(az elejére) A haditerv, amit egyelőre csupán a Tanács tagjai ismernek, már régóta kész, csak végre kell hajtani. A kérdés pusztán az, mikor? Holnap, holnapután, vagy hetek, hónapok múlva? Azt hiszem, ez nem csak engem foglalkoztat, a város összes lakója is ezen töpreng nap mint nap. Nanur…

(az elejére) Többen is tiltakozni akartak, de Lagin felemelte a kezét: – Ignacunak igaza van, és nincs értelme vele vitatkozni! Vizoru, Dahru, kérlek, gondoskodjatok róla, senki se szegje meg a tilalmat! – Azt is hirdessétek ki – folytatta az orvos –, hogy aki a hallott tünetek közül bármelyiket…

(az elejére) Lagin meghagyta a kincstárnoknak, tegyen félre annyi aranyat, amiből Dahru hadseregét legalább tíz évig fenn lehet tartani, meg amennyit az átköltözésért, és az új területek tízévi használatáért a nauniknak fizetni kell. A többit, a város érdekében, szükség szerint használja fel…

(az elejére) Közben a legjobb takácsok, fazekasok és üstkészítők kíváncsian vizsgálgatták a Lailban, a vöröshajúaktól vásárolt árukat. Az élénk színekre festett, tartós, erős, rendkívül könnyű és vékony szövet sokkal finomabb mestereink gyapjúból szőtt kelméinél. A rendkívül ritka és drága disbeli…

(az elejére) 7.   Ebben az évben Esra kegyesen öt napot késett. A város éli a szokásos életét, a kevés beavatotton kívül még senki sem sejt semmit a közelgő hatalmas változásokról. Kereskedőink időben befutottak a kikötőbe. Emberben ugyan nem esett veszteség, de a Lailból hazatérők…

(az elejére) 6.   Miután Bogumi átnézte és jóváhagyta beszámolómat a nauniknál tett utunkról, lemásoltatta és szétküldte a tanácstagoknak azzal, hogy két nap múlva a szokásos időben akar róla tanácskozni. Az írnokoknak és nekem is szigorúan meghagyta, hogy senkivel sem beszélhetünk a…

(az elejére) – Szokatlant javasolsz! Netán te már számba is vetted? – Csak a legfontosabbakat – bólintott Bogumi. – Először is, azt hisszük, a mi partunkat a vöröshajúak csak végigrabolnák, a túlélőket rabszolgának elvinnék, és nem telepednének itt meg végleg. Nos, ha ez így következik be, akkor…

(elejére) Hosszú csend következett. Egyikről a másikra néztem, hogy ezen a nyilvánvalóan sorsdöntő napon ne csak szavaikat, de érzéseiket is feljegyezhessem. Napti és Lagin, akik nagyjából egyidősek lehetnek, no, meg a bölcs Bogumi egykedvűen, rezzenéstelen arccal ültek. A katonák, Dahru és Vizoru,…

(az elejére) Olvasás közben egyszer sem pillantottam fel. Mikor befejeztem, kitört a hangzavar: – Elhagyni Avanát?!... – Oddi, tévedsz, netán… – Mi lesz velünk, hajósokkal, a tengertől távol? – Ezt nem hihetjük el!… – A naunikkal együtt élni… nem, ez lehetetlen! – Barátaim, csillapodjatok! –…

(az elejére) – Pontosan… de honnan tudod? – meresztett nagy szemeket Uszurri. – Ez most nem érdekes – legyintett azonnal Bogumi –, folytasd a történeted! – Szóval… mindenki meglepődött, amikor először megpillantotta őket. Öt vagy hat kereskedő érkezett, és velük…