(az elejére)
– Mi lenne, ha végre örömmel fogadnál egy tennivalót? – hallotta belső énjét.
– Akkor az nem én lennék! – vigyorgott. – Amúgy igazad van, most legalább felcsillant a boldog befejezés ígérete. Mert azért facér, értem epekedő királyfit nem említ. Sőt! Ha jól értem, még nekem kell…